2013. április 4., csütörtök

Lisette - 7. rész


Hát itt az újabb rész, remélem tetszeni fog :) Felhívnám a figyelmet a jobboldali kis boxra és linkre, ahol tudtok kérdezni :) Igen, tudom, gyerekes meg hülyeség az ask.fm, de fanficeknél talán indokoltabb :) Név nélkül vagy névvel kedvesen vagy gorombán fanficről vagy akármiről - várom :) A véleményeket meg még mindig nagyon várom!!! :))) Puszi <3



- Lisette, a francba már! Mindent bekerestem utánad. - sietett mellém fojtott hangú szemrehányással Beijing. Meglepetten néztem fel rá: ki is ment a fejemből, hogy ő is ott van.
- Bocsi, csak elvoltam... - néztem Kimire és Sebastianra, aki most intett Beijingnek. Összevonta a szemöldökét.
- Igen, látom - válaszolta. - Egy srác már nem is elég? - viccelődött.
- Téged is bevállalunk. - mondta Kimi. Beijing szája tátva maradt.
- Csak nyugi, vicc volt. - tette hozzá.
- Oké, Jégember. - biccentett a nővérem, majd hozzám fordult. - Jenson keres, Lisette.
- Nincs kedvem beszélni vele. - fordultam el. Beijing felsóhajtott.
- Lisy, tényleg mindent megtenné érte, hogy beszéljetek.
- Akkorsincs. Éppen... jól szórakozok. - vontam vállat és a vigyorgó Sebastianra néztem.
- Mert mi ennnnnyire szórakoztatóak vagyunk - pislogott Kimi angyalian.
- Jól van már, jetikém, Lisyt kérdeztem. - mérgelődött Beijing. Kimi is széles mosolyra húzta a száját. Beijing kinyújtotta rá a nyelvét, mire ő nevetve elfordult. Úgy látom, ismerik ők egymást már valahonnan, ami persze nem nagy dolog, a nővérem a FIA-nak dolgozik, minden egyes futamon ott van és éjszakai élet szempontjából is bőven elől jár - rengetegszer összefuthatott már a szintén partiarc Kimi Räikkönennel. Nico Rosberg ekkor indult el felé határozott léptekkel.
- Azt hiszem, Nico téged keres. - böktem meg. Rögtön abbahagyta az aggódást miattam és Jenson miatt: lassan elmosolyodott és megfordult.
- Mr. Rosberg. - vonta fel a szemöldökét kihívóan.
- Miss Petrolen... - kacsintott ő, majd észrevett: - Ó, bocsánat. Miss Idősebb Petrolen.
- Nem szeretem, ha a koromra emlékeztetsz. - válaszolt Beijing. Nico mosolyra húzta a száját.
- Huszonhét évesen ez még nem is kor. - rázta meg a fejét.
- Remek. Mondd is ki. Dörgöld az orrom alá. Csak az vigasztal, hogy te még tőlem is idősebb vagy. - vont vállat.
- Azt hiszem, iszok még valamit - ültem vissza, miközben a szemeimet forgattam. Vártam, hogy Kimi előrukkol valami témával, de csak kicsit arrébb húzódott, hogy helyet biztosítson és ugyanolyan érdektelenül bámult maga elé. Hát rendben, ő nem az a beszédes fajta, ezt végül is sejteni lehetett.
- Idősebb vagyok, tehát tapasztaltabb is. - fejtette ki ekkor Nico.
- Milyen téren? - kérdezett vissza Beijing.
- Minden téren.
- Ó, tényleg? Fejtsd ki, kérlek.
- Meg is tudom mutatni. - vágta rá egy huncut mosollyal az arcán. Akárhányszor találkoztak vagy egy légtérbe kerültek, csak flörtöléssel ment el az idő.
- Szerintem nem.
- Szerintem meg menjetek már és vegyetek ki egy szobát valahol! - mormolta a válla fölött Kimi. Én és Sebastian felnevettünk, de a két érintett mintha meg sem hallotta volna.
- Nico, Nico, Nico! - sietett oda Vivian, a barátnője. Vivian Sibold egy imádnivaló lány, éppen ezért sajnálom baromira, akárhányszor a barátja megcsalja a nővéremmel verbálisan. Beijing Nico szemébe nézett, aztán jelentőségteljesen hátat fordított és elsétált. - Most, hogy véget ért a hivatalos program, hivatalosak vagyunk még a Coventbe. - köszörülte meg a torkát Vivi, a táskájában keresett valamit és semmit sem vett észre az előzményekből. - Ó, Lisette! - vett észre, hozzám lépett és megölelt. - Szia drágám. Minden rendben veled? - kedélyeskedett.
- Igen, igen, Vivian. És veled? - érdeklődtem.
- Azt... azt hiszem. - nyalta meg a szája szélét finoman. Ajaj... hát ez annyira volt körülbelül meggyőző, mint az én igenem az előbb.
- Mit is mondtál? - nézett fel Kimi rá. Kicsit megsértődtem, mert míg hozzám alig szólt, Vivianra rögtön felfigyelt: - Vége a hivatalos programnak? Akkor mehetünk, nem? - Ja. Csak erre figyelt.
- Igen, persze, Felipe már le is lépett. - bólintott Vivi. Kimi rögtön felállt, de még gyorsan megitta az utolsó ásványvizének a maradékát. Nem igazán szerettem volna, hogy elmenjen.
- Követendő példa - dörmögte maga elé, felkapta az eddig szék támlájára terített öltönyét, majd türelmetlenül rám nézett. - Most akkor jössz vagy maradsz? - kérdezte. Nagyot nyeltem és megfordultam a biztonság kedvéért. Most tényleg hozzám beszél...? Vivianra esett a pillantásom, aki elkerekedett szemekkel nézett rám, majd azt tátogta, hogy "ez igen".
- Jövök... azt hiszem. - álltam fel én is bizonytalanul.
- Szuper. - mondta és előreengedett. Hová megyünk...? Talán meg kellene kérdeznem. Egyáltalán miért hívott el engem? Eddig nem úgy tűnt, mintha egyáltalán észrevenné a jelenlétemet. - Gyorsan megkeresem Markot. B23-as parkolóban van az autóm, sötétbarna Maserati. Pár perc és megyek. - Még mindig kábán bólintottam.
A fura neonfényekkel megvilágított monumentális parkolóban volt egy kis időm higgadtan végiggondolni a dolgokat. Kimi Räikkönen, a helyes különc, a higgadt finn, a különleges tehetség. Valószínű, hogy unalmában hívott el magával, de nála semmit sem lehet biztosra venni... és kit akarok becsapni? Tényleg piszkosul vonzó. Rendben, elmegyek vele, akárhova is akar menni, de nem lesz semmi. Nem akarom, hogy úgy ítéljenek meg, hogy "a lány, aki a fél boxutca karjaiban volt már".
- Itt vagyok - szólalt meg mögöttem feleslegesen: már láttam, hogy közeledik az autója lesötétített ablakai miatt, amelyek visszatükrözték az alakját.
- Biztos úgy akarsz vezetni, hogy ittál? - fordultam szembe vele. Megtorpant és furcsamód mintha némi elismerés csillant volna a szürke szempárban.
- Egy vodkát ittam két órája. Kicsit magasabb azért ettől az ingerküszöböm. Amúgy meg... állítólag nem vezetek annyira rosszul. Legalábbis eddig nem nagyon panaszkodtak rá. - mutatott rá. Pár másodpercig még bizalmatlanul méregettem, aztán vállat vontam és beültem.
- Nos, nagyon rosszul csinálom vagy elmegy? - utalt a vezetésre pár perc múlva. Tökéletesen csinálta: az autó szinte dorombolt alatta. Elhúztam a számat.
- Azért annnnnyira nem rossz - nyomtam meg a szót csipkelődve. Féloldalas mosolyra húzta a száját.
- Ennek örülök. - mondta végül szűkszavúan.
- Hová is megyünk...? - néztem ki az ablakon. Azt hittem, London nagy részét ismerem, de itt még sohasem jártam.
- Fogalmam sincs - ismerte be - Csak keresünk valami nem túl lepukkant helyet.
- Gondolom, nem leszünk feltűnőek - néztem saját estélyimre, majd Kimi öltönyére. Gondolkodás nélkül oldotta ki a nyakkendőjét, majd az említett öltönyt is levette és a hátsó ülésre dobta. A felső gombot kigombolta az ingén és meglazította kissé a nyakánál.
- Ta-daaam. - nézett rám színpadiasan. Bólintottam.
- Remek, ideadnád akkor a kocsidban tartott harmincnégyes méretű női pólók és farmerok valamelyikét, légyszi? - érdeklődtem gúnyosan. Vizsgálódva nézett végig tetőtől talpig, majd legnagyobb meglepetésemre áthajolt a váltón és egy mozdulattal kiszedte azt a három hajtűt, ami helyén tartotta a kontyomat. A hajam erőtlenül borult a derekamra.
- Két órahosszáig ültem ezért a fodrásznál. - bosszankodtam.
- Nekem így jobban tetszik. - válaszolta, miközben lefordult jobbra.
- És ez szempont? - próbálgattam eligazgatni a tincseimet.
- Remélem.- közölte tárgyilagosan, majd folytatta: - Így mindenesetre kissé lazábban nézel ki. Ó, itt már voltam tavaly, ez elég jó hely - állt meg hirtelen. Rosszat sejtve pillantottam fel. Ha valami rossz hírű alkohol-mámoros helyre akar bevinni, hát én... de minden félelmem alaptalan volt.
- Hanso Al'd Kleiron... - olvastam suttogva. Kimi Räikkönen tényleg elhozott a HAK-ba...? Méghozzá kerülőúton, mert ezen a szakaszon még tuti sohasem voltam.
- Voltál már...? - kérdezte, miközben leparkolt.
- Csupán majdnem minden hétvégén. Itt lakok öt percnyire innen. - nevettem fel.
- Az nem hátrány. - állította le a motort, majd kiszállt és a kezét nyújtotta. Mit keresek én itt Kimi Räikkönennel...?
      Már legalább fél órája ültünk egy kieső kis boxban és hamar rájöttem, hogy Kimi beszédesebb, mint azt a sajtó állítja. Hamar megtudtam, hogy jól sejtettem: ő és Beijing egy szingapúri éjszakán találkoztak, mikor a két társaság útja keresztezte egymást és együtt mentek tovább bulizni.
- A nővéred őrült. - mondta Kimi és belekortyolt a whiskeybe. - De jófej, tényleg. És bele van zúgva Nicoba.
- Á-á. Ácsi. Nincs belezúgva. - ellenkeztem. - Beijing meg ő csak kicsit húzzák egymás agyát, de kizárt, hogy Beijing komolyan gondolja. Egyszerűen nem olyan.
- Márpedig elhiheted. Nagyon sokat ivott aztán egyszerűen sírva fakadt és egy órahosszán keresztül a pólómba törölte a szemét és azt mondogatta, hogy Vivian Sibold egy piszok mázlista.
- Akkor... akkorsem... - kezdtem mostmár tényleg elbizonytalanodva, de inkább megráztam a fejemet. Erről meg kell kérdeznem Beijinget.
- Nem kötelező hinni nekem - karolta át a vállam az egyik kezével.
- Csak nem tudom, mit higgyek - magyaráztam és kissé oldalra fordultam, így láttam Iceman tetoválást a karján. Illett hozzá- ugyanolyan különc volt, mint a beceneve. - Beijing szerintem még sosem volt szerelmes.
- És te? - ivott a poharába a másik kezével, de a másik még mindig a vállamon nyugodott. Nem válaszoltam, csak kissé lehajtottam a fejemet.
- Egyszer. - feleltem egy nagy sóhajtás után.
- Jenson Button - biccentett és amolyan mindent-értek fejjel nézett rám.
- Neked meg Jenni Dahlman. Egy-egy.
- Mondhatjuk. - kuncogott és a kezét a vállamról a derekamra csúsztatta.
- Kérdeznék valamit: azért vagy ilyen közvetlen és azért... nyomulsz egy kicsit, mert ittál? - néztem a szemébe. El sem gondolkodott a válaszon:
- Azért jöttél velem szinte ismeretlenül, mert híres vagyok? - a levegőt kapkodtam.
- Úristen... nem! - háborodtam fel, majd lassan leesett, hogy beugratós kérdés volt. - Ó... szóval... nem a pia, oké, értem.
- Nem, nem a pia. Más voltál ott, mint a többi lány. És gondoltam eljöhetnénk valamerre, mert hosszú még az éjszaka. Ennyi. - húzta el a kezét és kissé mintha távolabb is ült volna.
- Csak megkérdeztem, nem kell hisztizni. - könyököltem az asztalra, de őt néztem. Halvány mosolyra húzta a száját.
- Szerinted hisztizek? - kérdezte.
- Igen, szerintem épp egy Kimi Räikkönen-hisztit láthattam. - mosolyodtam el én is.
- Szörnyű vagy - karolt át megint nevetve.- Hé, ne már, az ott Nathaniel, a mérnököm! - vett észre egy magas férfit, rövid fekete hajjal. Felpattant és pár pillanat múlva egy hat-hétfős baráti társasággal tért vissza. Először zavarban voltam, de nagyon jófej lotusosukból állt a kis csoport és mindegyikük kedvesen és érdeklődően fordult felém. Kimi egymás után nyakalta a vodkákat, felszabadultan beszélgetett, nevetett és egyre közelebb ült hozzám. Kifejezetten furcsa és hátborzongatóan hízelgő volt, hogy úgy vettem észre, ő ettől többen (sokkal többen) is benne lenne. Persze lehet, hogy mostmár tényleg komolyan szerepet játszott ebben az a nem túl alacsony alkoholszint, ami a vérében volt, de hozzá kell tenni, hogy addigra már én is túl voltam egy-két pohár italon.
- Ideje menni, nagyfiú. - álltam fel mellőle hajnali háromkor. Felnézett rám, de kissé nehezen fókuszált.
- Merre...? - kérdezte végül.
- Segítek beszállni egy taxiba, ami visszavisz a hoteledig, rendben? - kérdeztem. Egy ideig nézett a szemembe, aztán magára húzott: konkrétan az ölében ültem.
- Nem azt mondtad, hogy öt percre laksz? - emlékeztetett - Felmehetnénk akár... nem? - Oké, akármennyire gáz, győzött a kislányos énem én önkéntelenül elvigyorodtam. Isteni mormogó-dörmögő hangja van, mikor félhangosan beszél.
- Majd... legközelebb. - hárítottam és megint felálltam.
- Lesz legközelebb? - könyökölt oldalba finoman.
- Legyen? - te jó ég, ez ugyanaz a verbális csókcsata, amelyet Nico és Beijing szinte minden nap levezet.
- Igen. - vetett véget ennek Kimi, egyértelművé téve a szándékait.
- Akkor... gondolom, lesz is. - vontam vállat - Most meg vedd el a telefonodat az asztalról és irány a taxid.
- Kegyetlen vagy. - közölte.
- Te meg túl sokat akarsz.
- Mit akarok? - kérdezett vissza. Ez lesz minden dialógusunk alapja? Ez a "kérdezek valamit, arra te visszakérdezel, mire megint visszakérdezek és ez így megy tovább addig, ameddig bírjuk" ?
- Hát ezt csak te tudhatod. Mit akarsz, Kimi Räikkönen? - Szőke hajába túrt és vállat vont.
- Mindent akarok, Lisette Petrolen.


1 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Hát megint csak megdöbbentettél ezzel a Kimi-randi szerűséggel :D Nem is gondoltam volna hogy így alakul majd az este, és Kimin is meglepődtem azért egy picit :)
    Mi az hogy mindent akar? Jesszus, ezt most a pia miatt mondta, vagy tényleg komolyak a szándékai Lisy irányába? :O
    Mi lesz akkor szegény Jensszel?
    A Beijing-Nico féle verbális flört nagyon tetszett, a kifejezés is elég találó :D
    Hétvégére jöhet a folytatás :D
    Puszi!

    VálaszTörlés